Il prossimo 15 marzo è il 167°
anniversario della rivoluzione del 1848-49, quando gli ungheresi si
ribellarono agli austriaci e proclamarono la repubblica.
Assieme alla ricorrenza
dell’incoronazione di re Stefano (20 agosto), è la festività più
sentita e più condivisa dagli ungheresi.
Il poeta nazionale ungherese, Petöfi
Sándor (1823-1849), il 15 marzo 1848 incitò la folla
raccolta davanti al Museo Nazionale di Budapest, leggendo la sua
poesia “Canto Nazionale” (Nemzeti Dal). Scoppiarono i moti
di indipendenza. Pochi giorni dopo, ecco “le cinque giornate di
Milano”.
Un mese prima lo stesso Petöfi,
favorevolmente impressionato dai moti siciliani, scrisse un ode
all’Italia, dove chiedeva aiuto al popolo italiano in nome
del “Dio della Libertà”.
Nemzeti dal
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem
leszünk!Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
La spada brilla più della catena:
S’addice meglio al braccio
Noi invece portiamo catene.
A noi dunque la spada gloriosa.
Per il Dio, per il Dio dei magiari,
Giuriamo
Giuriamo
Che noi non saremo più schiavi!
(trad. della 4° strofa a cura di
Sárközy Péter)
Anche gli ungheresi in Italia
festeggiano tale anniversario.
A Padova, domenica 15
marzo (ore 12, Chiesa di S. Stefano Re d’Ungheria) Mons. Németh
László officierà una messa con l’accompagnamento musicale di
Lóczi Klára.
Seguirà un pranzo presso il Patronato
della stessa chiesa (prenotazioni presso il Consolato d’Ungheria a
Venezia).
A Milano, sabato 14 marzo (ore
12, Pinacoteca Ambrosiana) si svolgerà una commemorazione ufficiale
dei moti di indipendenza 1848-49. Sarà presente il nuovo Console
generale di Ungheria, Timaffy Judit Vilma (in passato, console
ungherese in Nicaragua).
Nessun commento:
Posta un commento